Tények és tévhitek a dohányzásról és az ártalomcsökkentésről

A tudomány fejlődésével szinte naponta dőlnek meg korábbi elméletek az egészséges életmóddal kapcsolatban, de a dohányzással és az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban is rengeteg olyan tévhit él, amelyet érdemes eloszlatni. Cikkünkben számba vesszük és tisztázzuk ezeket a tévhiteket.

Elég 7 ezer lépés is

Ha egészséges életmódról beszélünk, szinte mindenki azt gondolja, napi 10 ezer lépést kell megtennie érte. Nos, a The Lancet folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmány ezt cáfolja, a kutatók azt állítják, hogy már 7 ezer lépés is sokat segít egyes betegségtípusok megelőzésében. A nemzetközi kutatócsoport összesen 31 tanulmányt vizsgált meg, és azt találták, hogy általában a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, a demencia és az elesések kockázata csak minimálisan csökkent, ahogy nőtt a napi lépésszám, és 5-7 ezer lépésnél meg is torpant – azaz ennél több sétával sem csökkent jobban ezeknek az állapotoknak az esélye.

Nem a nikotin okoz rákot!

Hasonlóan elterjedt tévhit a dohányzással kapcsolatban, hogy a nikotin rákot okoz, pedig a tudományos álláspont egyértelmű: a nikotin nem okoz rákot. A rák és más, dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának elsődleges oka a dohány égetése során keletkező füst, nem pedig a nikotin. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag.

Füst nélkül kevésbé káros/ Az új technológia nem jár égéssel

A hagyományos cigarettában található dohány 900 Cº feletti hőmérsékleten ég, amelynek során gázok, részecskék és vegyületek rendkívül összetett keveréke szabadul fel szürke hamut hagyva maga után. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület szabadul fel egy hagyományos cigaretta elfogyasztása során, amelynek jelentős része rákkeltő hatású is lehet. Ezzel szemben a hevítéses rendszerek sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (~250-350 Cº) hevítik a hevítőrudat. Mivel nem történik égés, így kevesebb káros anyag kerül a szervezetbe. Nem mellesleg a használatával járó kellemetlen szag is jelentősen csökken, és hamu sem keletkezik.

Szintén égés nélküli alternatívát jelent a nikotinpárna és az e-cigaretta. Ugyanakkor egyik termék sem kockázatmentes, és függőséget okoznak.

A nikotinpárna nem snüssz

Bár a köznyelvben erősen elterjedt a snüssz kifejezés, fontos tisztázni, hogy a nikotinpárna nem egyenlő vele. A snüssz a skandináv országokhoz köthető dohányt tartalmazó, szájon át fogyasztható, füst és égés nélküli dohánytermék. Ez a termék illegális az EU országaiban, kivéve Svédországot, amely a történelmi múlt miatt kivételt képez.

A nikotinpárna ezzel szemben egy dohány- és füstmentes nikotintermék, amelyből azt az ínyre helyezve, a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel a nikotin. A cigarettához képest ez egy potenciálisan kevésbé káros alternatíva a dohányosok számára, ugyanis az égés nélkül elkerülhetők a füst és a benne lévő mérgező anyagok okozta ártalmak, azonban nem kockázatmentes és mivel nikotint tartalmaz, így függőséget okoz. A nikotinpárna legálisan forgalmazható az EU országaiban, így Magyarországon is.

Sosem késő változtatni!

Sokan gondolják, hogy sok év aktív dohányzás után már annyi a tüdőnek, mindegy már, hogy abbahagyjuk-e a dohányzást. Ez azonban egyáltalán nem igaz! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, ha valaki ma eldobja a cigarettát, tíz év alatt a felére csökkentheti annak az esélyét, hogy tüdőrákos legyen. A koszorúér megbetegedéseknél ehhez a „felezéshez” elég egyetlen év is.

A bizonyítékok széles körére alapozva, és feltételezve a cigarettáról való teljes leszokást. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak.